GULAG fantázia a Könyvkóstolón

dister4s.jpgImmár ötödik éve létezik egy irodalmi est, mely nem a fővárosban, de biz’ Tiszakécskén, az Alföld szép, barátságos és befogadó városkájában tartatik, bizonyítván, hogy vidéken is élnek olvasni szerető, az irodalom és alkotói iránt egyaránt érdeklődő emberek.
2010. november 5-én, pénteken este 18 órától a Könyvkóstoló különleges estet tart GULAG fantázia címmel.

Akik előagják: Balla Ferenc és Balla Gergely, azaz Bakó Fegya és Mózsi

Dalok, történetek a GULAG-ról
A legóvatosabb becslések szerint is legalább húszmillió ember szenvedett e szovjet büntetésvégrehajtási táborok működésének négy évtizede alatt. Az elítéltek zöme nem élte túl az embertelen megpróbáltatásokat. A magyar közvélemény – hivatalosan – a hatvanas évek elején Lengyel József Igéző című novellagyűjteményéből és Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényéből értesülhetett a hitleri fasizmusra hajazó embertelenségekről. A rendszerváltás óta napvilágot látott a nagykanizsai Rózsás János Keserű ifjúság című visszaemlékezése, Varlam Salamov KOLIMA-ja, Juz Aleskovszkij több kötete, és Szolzsenyicin tudományos igényű, hol lírai, hol drámai, kétezer oldalnál is bővebb A GULAG szigetvilág című monográfiája.
A GULAG fantázia műsor prózai vonulata ezekből a művekből építkezik.
dister1.jpgÉs a dalok... A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján ezerszám másoltak egy hangkazettát az akkori NSzK menekülttáboraiban élő kelet-európai emigránsok. Közülük csak az orosz ajkúak érthették pontosan a szövegeket, de a dalok hangulata mindegyikük szívéhez elért. A legenda szerint orosz romák a Szovjetúnióból elmenekülve Párizsig futottak; ott az utolsó pénzükön stúdiót béreltek, és följátszották, fölénekelték a lágerek dalait, amelyeket a lelkükben csempésztek át a vasfüggönyön. Ezek a XX. század különös népdalai.
A GULAG fantázia fordítója, szerkesztője, előadója Bakó Fegya a kilencvenes évek végén kapta meg a ronggyá hallgatott kazettát. Már az eredeti felvétel szövegei is hiányosak voltak. Beletörlések szaggatták a tán századszorra átjátszott másolat dalait. Így aztán Fegya kénytelen volt afféle restaurátori munkát végezni: a GULAGról meglévő ismeretei és a dalok hangulata alapján írta meg a magyar szövegeket a Párizst visszasíró hajdani diákról, a lova után vágyakozó cigánylegényről, a büntető zárkáról, a frontra hajtott rabokról, az intervenciós fogoly lengyel hadnagyról, görög tábornokról. A szövegek közül egyetlen egy szerzője ismert: Juz Aleskovszkij Sztálinhoz írt sorai több dallamváltozattal élnek a hajdani Szovjetúnió népei körében.
Az előadás keretjátékában Bakó Fegya a fiának, Mózsinak meséli el a GULAGot megjárt és túlélt nagybátyja, Bakó Endre történetét.

Az est házigazdája: Böszörményi Gyula író
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK – Bp-ről az autópályán csak egyetlen óra az út!
Helyszín: Tiszakécske, Városi Könyvtár
GPS koordináták: 46.9299 / 20.1015

És hogy értsétek, tudjátok, lássátok, mi volt az a GULAG, s azt, hogy milyen könnyedén képes az ember POKLOT teremteni itt, a földön, behódolva a FENEVADnak, íme egy link. Itt végignézhetitek egy egykori szovjet tiszt képregényét mindarról, amit a GULAG táborokban látott és ő maga is létrehozott. Hááát, nekem felfordult a gyomrom, szóval széplelkeknek nem ajánlott!

GULAG KÉPREGÉNY
FIGYELEM: ALUL A SZÁMOKRA KLIKKELVE NÉZHETŐ VÉGIG A KÉPREGÉNY!

A cikkben látható rajzok Mihail Disztergeft munkái

átnéztem

Dokumentumnak, tanításra jó, de élvezetes olvasmánynak nem ajánlanám senkinek.
A Lilith képregénnyel is ez a problémám: nekem komolyan vehető (akár dokumentumjellegű is lehet) és nem szórakoztató. Bár anime stílusra javasoltam, de az egy formai sablon: én szeretem, viszont pl. a magassarkú cipőt és a parfümöt nem. Ez megmarad az ízlés kategórián belül. Nálam.
A Gulág, Recsk, holokauszt bármilyen formában (akár animében) tény. Persze történelem. Persze múlt. Az, hogy az első koncentrációs tábor az a dél-afrikai vagy a történelmi római az lehet vita egy történész-szimpoziumon, de a megtörténte nem vonható kétségbe. Mégis mennyien megteszik!
Lehet tagadni a gravitációt, a holokausztot, a munkanélküliséget, a szegénységet ... És lehet hazudni a boldogságot, a megelégedettséget, a békességet ...
... és beszélhetünk a szubjektív idealizmusról, a érzések-érzékek elektronikus egyenértékűségéről (Orchideák bolygója, vagy Május 35), az állam szerepéről Platontól Sztalinig ...
Na, ilyesmikről akartam beszélgetni a szabadegyetemen belül. Gondoltam ehhez partner lehet az, aki nem érzi otthon magát a nyomdafestékből építkezett labirintusban, ami betüremkedett az otthonokba kiszorítva a szülői esti mesét.