Bianca: Gondolatok (esszé)

Végre egy új írás, lanyha banda. Bianca küldte el a gondolatait.

--------- Gondolatok ---------

Hajnal van. Esős hajnal. A csendet az eső halk kopogása töri meg. Kopp-kopp. Egy ritmus. Tatam-tatam. A saját szívem hallom. Érdekes és furcsa. A csendnek is van hangja.
Az ablakban ülök. Ma sem aludtam. Túl sok minden jár a fejemben. A gondolataim ide-oda cikáznak. Nem tudok összpontosítani hosszabb ideig semmire.
Az utcát lesem. Még nincs nagy mozgás. Csak a tejeskocsik és a pékek járnak. Feljebb emelem a tekintetem. A felkelő Nap erőtlenül próbálja leigázni a sötét felhők kemény hadseregét. Mellesleg sikertelenül.
Nézek és nem látok semmit. Lehunyom a szemem. Most nem nézek, de végre látok. Tisztán látom kavargó gondolataim örvényét, amelyek már hetek óta nem hagynak aludni. Meg kéne tőlük szabadulnom. ez így nem állapot. Kinyitom nagy nehezen a szemem. Nehéz, mert az álmosság gonosz kis manói és a gondolatok mágusai nem hagyják, hogy ne velük foglalkozzak. Sikerül gigászi csatám , a Napnak még most sem. A szobám fürkészem. Néma és sejtelmes. Az utcalámpák beszűrődő fényei furcsa mintákat rajzolnak a falakra és a bútorokra. Kuszák és szerteágazóak,mint a gondolataim. A fák ágai, és a villanyvezetékek árnyékai szörnyekre hasonlítanak. Vicces lenne, ha most hirtelen föltámadnának és szétrombolnának mindent, én meg valami hihetetlen csoda folytán megmenekülnék... de csak egy hajszálon múlna. Miután sebekkel és horzsolásokkal teli kilépnék, mint aki megnyert egy egész világháborút az egész város, persze aki túlélte, hősként ünnepelne. Aztán megírnám az egész történetet egy kalandos könyvben. Lehet, kicsit kis is színezném, hogy nem csak megmenekültem a véletlen miatt, hanem én öltem meg őket... Érdekes lenne.
Francba!! Már megint elkalandoztam. Változnom kéne. Nem szeretem, amikor a gondolataim ennyire kicsapongnak. De hát ezt kaptam, még néha kifejezetten hasznát veszem. Például amikor szid. Ránézek, de nem figyelem. Semeddig sem tart elmerülnöm a gondolataimban. Ez a „képesség” tanítás alatt, az unalmasabb órákon kifejezetten hasznos, és kevésbé untató.
Újra az utcát figyelem. Már mozgalmasabb,kevésbé csendes. Már nem csak tatam-tatam és kopp-kopp van, léptek hangját is hallani; kip-kop-csossz. Ezek a fazonok elég álmosan festenek. Valószínűleg most mennek dolgozni, vagy mennek haza, mert dolgoztak. Nem is tudom igazán és nem is érdekel. Talán nem túl nagy önzőség az ő életükkel nem foglakoznom.
Ne már! Megszólalt az a nyomorult ébresztő óra. Ha aludtam volna, akkor most ébrednék fel, de nem aludtam, nem jött össze. Szóval ez a hang ma is csak a nap kezdetét jelzi. Újra erőt veszek magamon és lemászok az ablakból. Hideg a padló így mezítláb. A fürdő felé veszem az utat, ahol egy újabb unalmas és sablonos, klisékben gazdag nem kezdődik.

gratula! érdekes volt. Ahogy

gratula!
érdekes volt. Ahogy olvastam lepergett a szemem előtt az egész. Tetszett:) csak így tovább:)

Gratulálok

Nagyon tetszett ez a kis szabad eszmefuttatás. Mellesleg jó, hogy itt nincs tetszik gomb, és rá vagyunk kényszerítve a véleménynyilvánításra:D

:D

Köszönöm a véleményeiteket.Most bontogatom a szárnyaim,és ez az egyik legelsőm.Jól esik ezeket olvasni.
Köszi

Érdekes

Köszönöm, hogy olvashattam. Szeretem az ilyen írásokat, kicsit olyan, mintha belepillanthatnék mások fejébe. Kielégítetted a kíváncsiságom, köszönöm! *kalapot emel*

:)

Írásgyakon kellett kreatív írásokat beadni. Na, az ottani mezőnyt simán lepipáltad volna ezzel az írásoddal! Gratulálok! És köszönöm az élményt, hogy olvashattam! *nagymosoly*

javítás

mint egy *

....

Kicsit olyan, mint nagyra írt szabad vers,legalábbis szerintem.
Ez nem azt jelenti, hogy nem tetszett, sőt érdekes volt. Köszönöm, hogy lehetőségem volt olvasni.
Üdv, darkhero