Dhark: Egy levél békesség

Egy levél békesség

Az idő lassan vánszorog. Elnézem magam, ezt a sápadt arcot, ezeket a kékesfehér kezeket, ahogy ütemesen ütik a billentyűzet gombjait. A tekintet elkalandozó, álmos, a vonások nyúzottak, a szemek alatt sötét karikák. Pattanások, kócos tincsek. Már az sem riaszt meg, hogy új lakótársaim, a két karácsonyra kapott axolotl randalírozik az akváriumban. Éjszakai állatok, akár a gazdájuk.
Nem tudok aludni.
Hetek óta gyötör. Hallom, ahogy súlyos lábain mögöttem téblábol: hátra sem kell néznem. Érzem, ahogy jegeces ujjaival lassan végigsimít a tarkómon, karmaival a torkom felé kap. Miért sebezne meg? Annál ő sokkal kifinomultabb. Ketyegnek a percek. A gyomrom lassan a már ismert görcs rántja össze, felkúszik a nyelőcsövemen, epe kesernyés ízét hagyja a számban. Mi szükség van arra, hogy minden éjjel letegye a névjegyét az asztalra?
Rettegek. Kikapcsolom a gépet, reszkető tagokkal az ágyamhoz botorkálok. Nonszensz gondolatok kavarognak előttem a sötétben, míg bebugyolálom magam a takaró-pokróc együttesbe. Még csak az sem segít, hogy az Ő illatát érzem a párnáján. A rémképek közel úsznak, arcom, szemem felé marnak pengés ujjaikkal, de nem érnek el. Nem akarnak elérni.
Azt mondják, beteg vagyok. Talán sosem gyógyulok meg. S bár hiába tudom, kórságom nem különösebben halálos, rettegek az éjszakától. Félek, hogy soha többé nem kelek fel, hogy nem búcsúztam el kellően a szeretteimtől lefekvés előtt. Nem mondtam meg nekik elégszer, mennyire szeretem őket. Nem akarom, hogy így érjen a halál, álmomban, sunyin. Összeszorítom a szemem, a barátaimért kiáltok, a fivéreimért, de nem érkezik válasz. Az elme kelepcéjéből senki sem szabadul.
A pániknak végül két szem fehér tabletta vet véget. Megint. Ezerszer megfogadtam, nem nyúlok többet gyógyszerért az ügyben. Elég erős akarok lenni, hogy legyőzzem önmagam, de valamiért… Porszem került a gépezetbe. Édes íz fut szét a nyelvemen, azonnal lecsendesítve a háborgó gondolatokat. Az émelygés, gyomorégés messzi emlék csupán. Lebegek. Nézem a mennyezetre ragasztott foszforeszkáló csillagokat. Megint leesett egy darab Göncöl szekeréből. A Kisbéres még tartja magát. Az axolotlok ugrálnak. Holnap vizsga, este etetés… Vajon van itthon elég tubifex..?
Az álom lassan lehúz. Kettő óra múlt pár perccel. Reggel kipihenten ébredek, és egy napi pörgés után a rituálé kezdődik elölről…

Friss...

A Friss tartalom-opcióban látható, ha kikerül valami új, épp csak az elérés helyén nem jelenik meg.

öööö

Honnan tudod, hogy hibás, ha nem jelent meg?
Most raktam ki a harmadikat, lábjegyzet nélkül :-(
Azt majd egy be rakom ki, és a helyüket megfelelő számmal látom el.

Kis gépelési hiba

Köszönöm, hogy kitetted, Mágusocska! De akad benne egy kis gépelési hiba a nevemet (DharL a DharK helyett) illetően. ~Mosolyog.~ Csak gondoltam, szólok.
Egyékbént a Ti küldtétek-rovatban nem jelent meg egyik írás sem - Bianca: Gondolatok-ja az utolsó bekerült. Korábban is volt már ott gikszer, mi lehet a gond?