beküldött

Fekete és Fehér

Alternatív mellékszál a Rémálom ifjúsági könyvsorozathoz

===================================

Fekete és fehér. Az emberek java része ilyen egyszerűen látja a világot. Nincsenek átmenetek, nincsenek kiskapuk, nincsenek lehetőségek, nincs kibúvó a megfigyelő vizslató tekintete elől. Valami vagy fehér, vagy fekete. Nincs harmadik kategória. De vajon elítélhetünk-e valamit eme két séma alapján? Mi van akkor, ha ez a szűklátókörűség áldozatokat követel? Akár ártatlanokat is?

------------------------------------

I. Fejezet

Egy levél békesség

Az idő lassan vánszorog. Elnézem magam, ezt a sápadt arcot, ezeket a kékesfehér kezeket, ahogy ütemesen ütik a billentyűzet gombjait. A tekintet elkalandozó, álmos, a vonások nyúzottak, a szemek alatt sötét karikák. Pattanások, kócos tincsek. Már az sem riaszt meg, hogy új lakótársaim, a két karácsonyra kapott axolotl randalírozik az akváriumban. Éjszakai állatok, akár a gazdájuk.
Nem tudok aludni.

Opus Magnum

Az Öreg ült, tekintetét az alant nyüzsgő világon nyugtatta. Időnként kiszúrt magának egy humanoidot a tömegben - ilyenkor közelebbről is megszemlélte az egyszerű halandó csetlés-botlásait. Idővel unni kezdte a szemlélődést, nagyot sóhajtva állt fel kényelmes, bár kissé szétült felhőjéről. Lejárt az ebédszünet, ráadásul aznap még több száz lelket kellett útjára bocsátani, hogy ők is helyet foglaljanak a Nagy Gépezetben. Unta a munkát.